A zöldkagyló akkor került a figyelem középpontjába, amikor a maorik (új-zélandi őslakosok) életkörülményeit vizsgálva kiderült, hogy magas koruk ellenére megmaradt ízületeik rugalmassága, mely a bőséges kagylófogyasztásuknak volt köszönhető. Tehát körükben ismeretlen volt a reumás eredetű megbetegedés.
Ennek köszönhetően világszerte megindultak a tudományos kutatások az új-zélandi zöldkagylóval kapcsolatban. Bebizonyították, hogy a zöldkagyló több mint 13%-ban tartalmaz glükozaminglikánt, valamint tartalmaz kovasavat, vitaminokat, ásványi anyagokat és fontos nyomelemeket és nagyon gazdag többszörösen telítetlen Omega-3 zsírsavakban.
A glükozamin az ízületek kenőanyagaként szolgál, a kovasav a csontokat és a kötőszöveteket erősítheti.
Vitaminok közül C-, E-, B6-, B12- vitamint és folsavat tartalmaz, ásványi anyagok közül kalciumot, káliumot és magnéziumot. Az Omega-3 zsírsav gyulladáscsökkentő hatással bír.
Mivel a szervezet nem tudja előállítani a glükozamint, így nagyon fontos annak pótlása. A legtöbb táplálékban kis mennyiségben megtalálható, de jelentős mennyiségben a tenger ?gyümölcsi? tartalmazzák, főleg az új-zélandi tarajos zöldkagyló (a kékkagyló és egyéb kagylófajtáknak nincs ilyen hatása).
