Elterjedés, termesztés, előállítás
A kakukkfű illóolajat az ajakosvirágúak családjába (Lamiaceae) tartozó, a mediterrán vidékeken honos és nálunk is termesztett kerti kakukkfű (Thymus vulgaris) alsó, vastagabb, fás szárak nélküli virágzó hajtásaiból vízgőz-desztillációval nyerik ki, mintegy 1-3%-os hozammal. Az illóolaj színtelen, halványsárga vagy vöröses színű, illata markáns, fűszeres, a fenolos alkotórésznek (timolnak) köszönhetően jellegzetes.
Felhasználás
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos kakukkfű olaja erős antimikrobiális, szagtalanító, bőrvörösítő, gyulladáscsökkentő, általános erősítő, köhögéscsillapító és a hörgők görcsét oldó hatású. A kakukkfűolaj alkalmazásának főbb területei: különböző eredetű légúti-, bőr- és húgyúti fertőzések; köhögéssel járó krónikus légzőszervi bántalmak, szájüregi gyulladások, emésztőrendszeri panaszok, valamint a mozgásszervek gyulladással és fájdalommal járó megbetegedései. A bőr gombás vagy bakteriális eredetű fertőzéseinek kezelésére kivonatok, ecsetelők vagy kenőcsök formájában használhatók. Légzőszervi megbetegedések esetén inhalálószerek, légzéskönnyítő hatású gyógyfürdők és ? mellkasi bedörzsölők, krémek, ill.orrkenőcsök egyik fő alkotórészeként használható fel. A szájüregben lezajlódó kedvezőtlen folyamatok kezelésére ajánlott szájvizek, öblögetőszerek és ecsetelők egyik lehetséges és hatékony alkotórésze. Reumás és más eredetű, fájdalommal járó megbetegedések esetén bedörzsölőszerek, masszázs- és fürdőolajok, illetve krémek értékes hatóanyagaként kerül felhasználásra. Belsőleg húgyúti fertőzések és emésztésjavító összetételekben hasznosítják sokoldalú és kedvező hatásait. A kerti kakukkfű illóolaja nem toxikus, a bőrt közepes mértékben irritálja (főként a nyálkahártyát irritáló tulajdonsága van), ugyanakkor fényérzékenyítő és fototoxikus hatása nincs.
